Egységes középiskolai felvételi rendszer

A jövő tanévtől kezdve a középfokú iskola a felvételire kizárólag az általános iskolai tanulmányok során minden tanuló által elsajátítható tananyag alapján készíthet felvételi kérdéseket, feladatokat, és nem kérhet számon olyan ismeretekben való jártasságot, amelynek megszerzésére kizárólag felvételi előkészítőn van lehetőség.
A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet új 8. melléklete egységes, átlátható és ellenőrizhető felvételi eljárás bevezetésére törekszik a középfokú iskolákban.

A jelentkezőknek lehetőségük lesz, hogy előzetesen tájékozódjanak a választott iskolák felvételi eljárásáról. Ugyanis minden év október 31-ig kötelesek az iskolák tájékoztatójukat nyilvánosságra hozni, amelynek tartalmaznia kell a felvételi eljárás rendjét, a vizsgára történő jelentkezés módját, a vizsga követelményeit, a vizsga helyét és időpontját.
Az így kiválasztott iskolákba a jelentkezés ezentúl központilag - az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) által - kiadott jelentkezési lapon történik. A jelentkezési lap másolható és letölthető lesz az internetről is. A jelentkezési lapot kiskorú tanuló esetén mindkét szülőnek alá kell írnia, és azt az iskolának kell továbbítania, kivéve a hat és nyolc osztályos gimnáziumok esetében, ahol lehetősége van a diáknak közvetlenül a kiválasztott iskolának megküldeni jelentkezési lapját, kihagyva az általános iskolát. Az állami és önkormányzati feladatellátásban résztvevő iskolában a felvételi eljárás ingyenes, annak költsége nem hárítható a szülőre.

A rendelet más felvételi eljárást vezet be a gimnáziumok kilencedik évfolyamánál alacsonyabb, és mást a kilencedik évfolyamra való jelentkezés esetében.
A nyolc és hat osztályos gimnáziumoknak elsősorban a tanulmányi eredmények alapján kell választaniuk a jelentkezők közül. Azért számítani lehet a jövőben is felvételire, mert a rendelet szövege szerint, ha a tanulmányi eredmények alapján nem dönthető el, ki felel meg az iskola tanulmányi feltételeinek, a gimnázium szóbeli meghallgatást szervezhet. Írásbeli vizsga szervezésére viszont kizárólag akkor lesz lehetőségük, ha az előző három év átlagában a jelentkezők létszáma legalább másfélszerese volt a felvehetők létszámának. Ebben az esetben az írásbeli vizsgát központilag kiadott tételek felhasználásával kell megszervezi, és központi javítókulcs alapján kell értékelni.

A középiskolák kilencedik évfolyamára a felvételi eljárást az iskolák maguk határozhatják meg azzal a kikötéssel, hogy az csak egy fordulóból állhat. A felvételizők több iskolába és az iskola több tagozatára is beadhatják jelentkezésüket úgy, hogy azt rangsorolniuk kell egy adatlapon. A nehéz döntés meghozatalában annyi segítséget kapnak a jelentkezők, hogy egyszer módosíthatják az adatlapot a felvételik idején. Mind az eredeti, mind a módosított adatlapokat az OKÉV által megbízott Felvételi Központ dolgozza fel, és a felvételik befejezése után az iskolák által megküldött felvételi jegyzékkel veti össze. A végeredményt az OKÉV állapítja meg úgy, hogy minden tanuló abba a jelentkezését elfogadó iskolába nyer végül felvételt, amelyet rangsorában előbbre jelölt meg. A felvételi eredményét a középiskola küldi meg mind a jelentkezőnek, mind az általános iskolának.
Az új szabályozás kötelezővé teszi, hogy a következő tanév első napjáig újabb, rendkívüli felvételi eljárást hirdessenek meg a középiskolák, ha a felvehető tanulói létszám kilencven százalékát nem sikerült betölteniük. Ebben az esetben a felvételi kérelmekről az iskola igazgatója dönt.

A középiskolába jelentkezők általában tankötelesek, így az általános iskola elvégzése után valahol mindenképpen tovább kell tanulniuk. Ezért a kötelező felvételt biztosító körzeti iskola a tanulót felvételi meghallgatás nélkül köteles felvenni. Az általános iskolák tájékoztatást tudnak adni arról, hogy melyik a kötelező felvételt biztosító iskola a körzetben, ugyanis a főjegyző minden év január 31. napjáig megküldi ezt a listát az iskoláknak.

Természetesen lehetőség van a felvételi eljárás során jogorvoslattal élni. Először is ha írásbeli vizsgán vett részt a tanuló, az írásbeli értékelését megtekintheti szüleivel együtt. Ha az értékeléssel nem értenek egyet, arra észrevételt nyújthatnak be. A középiskola igazgatójának biztosítania kell, hogy a vitát az értékelő tanárral, egy másik szaktanárral, a tanulóval és szülőjével közösen bírálják el. Ha itt nem születik egyetértés, a végső döntést az értékelésről a gimnázium kilencedik évfolyamánál alacsonyabb évfolyamra való jelentkezés esetén az OKÉV, középiskola és szakiskola kilencedik évfolyamára való jelentkezés esetén pedig a közoktatási intézmény fenntartója hozza meg három munkanapon belül.
Ezen kívül a tanulónak és szülőjének lehetősége van a jelentkezés elutasítása esetén a fenntartóhoz fordulni az elutasítás közlésétől számított 15 napon belül, ha a döntés, illetve annak meghozatala jogszabályba ütközik.
Ha több felvételt elutasító döntés ellen élnek jogorvoslattal, akkor kérelmükhöz mellékelni kell a többi elutasító levelet is. A kérelmeket a fenntartónak úgy kell elbírálnia, hogy az eljárás június 1-jéig befejeződjön.

Forrás: sulinet